Középpályásunk a Nemzeti Sportnak nyilatkozott.
Feltételezem, hogy volt már jobb hangulatban is a csapat.
Ez tagadhatatlan… – sóhajt Tóth Bence. – Épp olyan hangulatban vagyunk, amilyenben nyolc nyeretlen meccs után lehetünk, a tizenegyedik, vagyis az utolsó előtti helyen állva. Ám az mégis vigaszt jelenthet számunkra, hogy csak a Fradi ellen kaptunk nagy verést, a többi meccs igencsak szoros volt. Teljesen kiegyenlített találkozók voltak ezek, olykor jobban is játszottunk ellenfelünknél.
Ezt el kell ismerni, és nagyon dicséretes is lenne, ha a futball pontozásos sportág volna.
Sokat beszélgettünk az elmúlt napokban, és több rutinos csapattársamhoz hasonlóan én is úgy látom: voltunk már ennél rosszabb sorozatokban, hosszabban elnyúló nyeretlen szériában is, de olyankor mindig kilátástalan is volt az aktuális csapatunk játéka. Most viszont korántsem ez a helyzet. Ez egy jó csapat, amely jól is játszik. Csupán arról van szó, hogy most rossz passzban vagyunk, semmi nem jön össze, mindig nekünk van balszerencsénk. De én hiszek benne és már tapasztaltam is, hogy hosszú távon a futball igazságos. A szerencse és a balszerencse előbb-utóbb kiegyenlíti egymást. Ami most kifelé pattan, az hamarosan befelé fog. Az előző idényben az őszünk sikerült nagyon jól, a tavasz gyengébben, lehet, hogy most épp fordítva lesz.
Tehát a kiesés réme nem fenyegeti a csapatot?
Biztos vagyok benne, hogy a Mezőkövesd nem esik ki. Ez egy élvonalbeli keret, még ha most a veszélyes zónában tartózkodunk is. Tele vagyunk nagyon tehetséges játékosokkal. Nincs ok az ijedtségre, még csak az idény egyharmada telt el, rövidesen kimászunk a gödörből. Már a következő meccsen, a Haladás elleni találkozón meg kell kezdenünk a felzárkózást.
Mi kell ahhoz, hogy ez sikerüljön? Mit kellene másként csinálniuk?
Nem tudnám megmondani a pontos okát annak, miért nem jönnek a sikerek az elmúlt nyolc fordulóban, miután két győzelemmel kezdtük a bajnokságot. Biztos, hogy nem erőnléti probléma áll a háttérben, ennél többet már képtelenség edzeni, mint amennyit mi edzünk. Megvannak erről a mérési adatok, amivel alá is lehet az állításomat támasztani. Sokkal inkább koncentrációs probléma lehet ez. Döntő egyéni hibákat követünk el kritikus szituációkban. A legfontosabb az, hogy nem szabad elbizonytalanodnunk, hinnünk kell abban, hogy amit csinálunk, az eredményre vezet majd.
Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megnyerjék az olyan meccseket, mint például a legutóbbi, az Újpest elleni találkozó is volt.
Természetesen, nagyon bánt minket is, hogy elszúrtuk azt a mérkőzést Már az első félidőben el kellett volna dönteni a három pont sorsát. Vezettünk egy nullára, amikor én is betaláltam, de a játékvezető – szerintem tévesen, többször visszanéztük a jelenetsort – les címszóval érvénytelenítette azt. Biztos vagyok benne, hogy kétgólos hátrányból már nem tudtak volna felállni az újpestiek. Jellemző, hogy a végén kaptunk még egy tizenegyest is, holott annál az esetnél sem járt volna büntető. De elsősorban magunkat hibáztathatjuk, hogy nem zártuk le akkor a történetet, amikor még módunkban állt.
Hogy látja, a vezetőedző, Radványi Miklós iránt töretlen a bizalom?
Abszolút! Remek szakember, aki nagyon sokat segít nekünk abban, hogy fejlődjünk. Kiváló munkát végez, az ellen pedig mit tehet egy edző, ha a csapat folyamatosan gólokat kap az utolsó percekben? És ezek sajnos nem olyan gólok, amelyek csak a gólkülönbséget rontják, hanem mindannyiszor fontos pont vagy pontok elvesztését jelentik.
A Haladás elleni mérkőzés következik Sopronban. Mivel biztatná a csapat szurkolóit, miért érdemes nekivágniuk a hosszú útnak?
Nagyon munkál bennünk a győzelmi vád. Izgalmas összecsapás lesz, a szombathelyieknek új edzőjük van, az a csapat is alakulóban van, akárcsak a miénk. Számunkra a legfontosabb, hogy tudjunk magunkra figyelni, merjük a saját játékunkat játszani, és bízzunk abban, hogy a sok peches hajrá helyett ezúttal Fortuna is mellénk álljon. A szurkolóink támogatása mellett erre még nagyobb esély van.
(Nemzeti Sport)
