Budapesten végezte a masszőriskolát Jakab Bálint, csapatunk masszőre, aki korábban Diósgyőrben, Szegeden és Zalaegerszegen is dolgozott. Korábbi állomáshelyei mellett a munkájáról, legemlékezetesebb történetéről, a labdarúgásról és szabadidejéről is kérdeztük.

– Hol és mikor szereztél szakirányú végzettséget?

– Budapestre jártam masszőr iskolába, először gyógymasszőrnek tanultam 2011-től két évig, egy évvel később pedig sportmasszőrként végeztem.

– Hol dolgoztál korábban?

– Miután elvégeztem a masszőr iskolát elkerültem Zalaegerszegre, ahol összesen 5 évet töltöttem, két év után a csapat első számú masszőr-terapeutája lettem. Nagy öröm számomra, hogy NB II.-es bajnoknak mondhatom magamat a zalai csapattal. Ezután megkeresett a Szeged, ahol fél évig dolgoztam. Én borsodi vagyok, így elmondhatom, hogy ezt követően hazakerültem, Diósgyőrben dolgoztam a második csapatnál több mint két évet. Most nyáron nagyon kapós lettem, először megkeresett a Zalaegerszeg, de nem tudtunk megállapodni, majd megkeresett Kövesdről Tóth László szakmai igazgató. Találkoztunk, nagyon szimpatikus volt, jól elbeszélgettünk, jókat mondott a csapatról és a körülményekről is, ami mind igaz volt, így elfogadtam az ajánlatát. Később még megkeresett a Szombathelyi Haladás is, nekik megköszöntem az érdeklődést, hiszen én akkor már megállapodtam a Mezőkövesddel.  

– Miből áll a munkád hétköznapokon?

– A mi munkánk eléggé összetett dolog, nem csak a játékosok fizikai, illetve izomzati állapotával foglalkozunk, mi pszichológusok is vagyunk. A játékosok a gondjaikat, bajaikat nekünk mondják el és ezt tudni kell kezelni. Mi az, amit elmondhatunk az edzői stábnak és mi az, amit nem szabad továbbadnunk, de ez oda-vissza működik. Nekünk egyensúlyt kell teremtenünk, tehát mi az öltözőért is felelünk, ez nagyon fontos feladatunk. Nem elég az, hogy valaki jó szakember, jó embernek is kell lenni ebben a pozícióban, ezt vallom.

– Milyen feladataid vannak meccsnapokon?

–  A nagy meló az hétköznapokon zajlik, meccsnapokon előkészítjük a játékosokat, bemelegítő masszázst és kötözéseket végzünk. A meccsen pedig már a játékosokon múlik minden, ott mi már nem tudunk hozzátenni többet.

– Miért szereted a munkádat?

– Úgy érzem, hogy jól áll nekem ez a munka. Rugalmas, nem a szalag mellett ülök a gyárban napi 12 órát, ráadásul nagyon szeretem a futballt, így adott volt, hogy ezt válasszam és hogy sokáig ebben is dolgozzak.

– Mennyire áll közel hozzád a labdarúgás?

– Gyerekkorom óta „focikázok”, tehetségem nem volt, így nem jutottam magas szintre, de ettől függetlenül a futballimádat az nálam örök.

– Vannak olyan játékosok, akikkel baráti kapcsolatot ápolsz?

– Igen, vannak. Ahogy az előbb is mondtam pszichológusok is vagyunk, így ez egy bizalmi állás, éppen ezért nagyon sok játékossal szövődik örök barátság. Példákat is tudok mondani, Zalaegerszegen együtt dolgoztam Nagy Tamással, Polényi Gáborral, Szegeden Simon Ádámot tudom kiemelni, akivel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, de ilyen például Kocsis Gergő, Kulcsár Kornél, Devecseri Szilárd, tehát alakulnak életre szóló barátságok. Itt Mezőkövesden is vannak olyanok, akikkel egy hullámhosszon vagyunk, ilyen például Molnár Gábor, Cseri Tamás, Nagy Gergő és Ugrai Roland is.  Cseri Tamással, Nagy Gergővel és Ugrai Rolanddal külön céget is szeretnénk csinálni GHP néven, de erről majd a későbbiekben szeretnénk beszélni, mert úgy érezzük, ez egy nagy lehetőség, nagy durranás lesz.

– Mi volt a pályafutásod legérdekesebb története?

– Volt egy kicsit negatív történetem. Amikor a Zalaegerszeggel majdnem kiestünk az NB II.-ből a Szegeddel játszottunk Gyulán és hazafelé Szarvason megállított minket kb. 150 szurkoló. Leszállítottak a buszról és sorba állítottak minket, engem kivettek a sorból, mondták, hogy velem nincsen bajuk, de akkor is kellemetlen élmény volt. Bevallom őszintén, hogy ilyenbe nem volt részem eddig, ez egy nehéz időszak volt a pályafutásomban. Pozitív irányban azt emelném ki, hogy NB II.-es bajnok lehettem a zalaiakkal, az az egész 2018-2019-es idény fantasztikus volt. Nagyon jó csapatunk volt és nagyon jó volt a csapategység, emlékezetes év volt a számomra. Természetesen az is örömteli számomra, hogy a Mezőkövesd Zsóry FC maszőr-terapeutája lehetek.

– Mivel töltöd az idődet, amikor nem dolgozol?

– A szabadidőmet szeretem aktívan tölteni. Nagyon szeretek filmezni és főzöcskézni, valamint megyei meccsekre járni, és a tarcali gyerekkori cimboráimmal bandázni, illetve nosztalgiázni.

Recommended Posts